Mind találkoztunk már a diéta kultúrában olyan divatos alacsony zsír és magas szénhidrát tartalmú vagy a magas zsír és alacsony szénhidrát tartalmú, soha véget nem érő vitával. Van a magas szénhidrátot kedvelő és a keto csoport. Ők ketten soha nem fognak egyet érteni, és mindkettő megpróbálja a saját igazát tudományos tanulmányokkal igazolni.
Az egész még 1850-es években kezdődött az ázsiai étkezés másolásával, amikor mindenki azt hangoztatta, hogy rizst enni a világ legegészségesebb dolga. Aztán jött az Atkins diéta, ahol elmondták, hogy igen a rizs, bab és burgonya jó lehet számodra, de mi van ha akkor fogsz csak fogyni, ha nem eszed őket? Sokaknak be is vált, de aztán magas koleszterin szinttel, zsíros májjal, szív és izületi problémákkal végződött. És amikor megkívántak egy kis gyümölcsöt például, akkor az annyira befolyásolta az inzulin termelésüket, hogy hamar hízással reagált a szervezetük.
Manapság is léteznek ezek a diéták, csak most magas szénhidráttartalmú és keto diétának hívják.
Az az igazság, hogy a kulcs mindig az egyensúly lesz. Kísérletezned kell magadon, hogy a szervezeted hogyan fog reagálni bizonyos ételekre és összetevőkre.
Manapság egyre többször halljuk az inzulin rezisztencia kifejezést. Miért? A kiegyensúlyozatlan diéták eredményeként, melyek kiegyensúlyozatlan hormon és inzulin szintekhez vezetnek, amit aztán elég nehéz helyre állítani. A tünetek túlmennek a súlygyarapodáson, lehet még szédülés, fejfájás, hidegrázás, meddőség, és a lista végtelen. Legtöbbször a zsírokat és a szénhidrátokat feldolgozott élelmiszerek formájában kombináljuk, nem magvakból és gyümölcsökből, hanem cukrokból és olajokból, zsíros húsokból és tejtermékekből, zsírban sütött ételekből. Ezek mind gyulladást okoznak a szervezetben és oxidatív stresszt idéznek elő sejtszinten.
Hogyan lehet ebből a csávából kimászni? Lassanként vezesd be újra a szénhidrátokat az étkezésedbe. Használj teljes értékű, növényi ételeket, mint a babfélék, rizs, hüvelyesek, gyümölcsök, melyeket kis mennyiségben párosíts alacsony szénhidráttartalmú ételekkel, mint például saláták. Figyeld a tested reakcióit. Ha egyesével vezeted be az élelmiszereket az étkezésedbe, akkor ki tudod szűrni mi az amire erősen illetve kevésbé reagál a tested és nem fog problémát okozni. Kezdd például napi egy evőkanál babféle hozzáadásával. Ez segít hozzászokni a magasabb rostbevitelhez is és nem fogsz tőle puffadni. Ha úgy érzed, hogy rendben vagy ezzel a mennyiséggel, akkor következő héten kicsivel emeld az adagot. Lépésről lépésre haladj.
A másik oldalon pedig lassan csökkents a bevitt zsírok mennyiségét. Próbálj ki olajmentes öntet recepteket egészséges zsírokkal, mint a diófélék, magvak, vagy avokádó. Így egy sokkal krémesebb, gazdagabb ízű opciót kapsz telített vagy erősen feldolgozott transzzsírok nélkül, melyek egészségügyi problémákat okozhatnak, mint pl. rák, emelkedett LDL koleszterin, melyet "rossz koleszterin" néven is emlegetnek. A zsírok elengedhetetlenek egyes vitaminok és ásványi anyagok felszívódásához, de ha túl sokat viszel be, az magával fogja vinni a glükózt, amelyet a szervezet az élelmiszerekből nyer a véráramban, és elraktározza azokat a zsírsejtekben. Az egészséges zsírok szabályozhatják a koleszterinszintet, segítik a bőrt, a látást azáltal, hogy több vitamint (A, D, E, K) szívnak fel.
Így azt tanácsolom, próbálj egy egészséges egyensúlyt fenntartani. További tippekért csatlakozz közösségünkhöz Instagrammon, ha segítségre lenne szükséged, akkor foglalj egy időpontot konzultációra.
Comentarios